rüsztung jelentése

  • (katonai) menetfelszerelés
  • német Rüstung ‘páncélzat, fegyverzet’ ← rüsten ‘felkészít, felfegyverez’

További hasznos idegen szavak

rubidomicin

  • gyógyszerészet penészgombából előállított természetes antibiotikum fehérvérűség gyógyítására
  • tudományos latin rubidomycin ‘ua.’: rubidus ‘vörös’, lásd még: rubedo | görög mükosz ‘gomba’ | -in (vegyületre
  • utaló toldalék)
A rüsztung és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szaturál

  • telít
  • latin saturare, saturatum ‘jóllakat, megtölt’ ← satur ‘jóllakott, telt’ ← satis ‘elég’
  • lásd még: szatíra

kontingentál

  • (keretszámot) kiszab, megszab, (részarányt) megállapít
  • német kontingentieren ‘ua.’, lásd még: kontingens

merokrin

  • biológia a sejt protoplazmájának vesztesége nélkül kiürülő (mirigy)
  • német, ‘ua.’: görög merosz ‘rész’ | krinó ‘kiválaszt’
  • lásd még: merisztéma

leucit

  • ásványtan vulkáni kőzetekben gyakori, színtelen vagy fehér kristályokat alkotó szilikátásvány
  • német Leuzit ‘ua.’: görög leukosz ‘fehér’ | -it (ásványra utaló toldalék)

mongolid

  • tudomány Ázsiában és Amerika őslakói közt tipikus, a mongolokéhoz hasonló arcberendezésű (szemredő, sárgás bőr, kiugró pofacsont), vastag sötét hajszálú emberfajta jelzője
  • német Mongolide ‘ua.’: lásd még: mongol | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz külső, hasonlóság’

irreszuszcitábilis

  • orvosi újjáéleszthetetlen
  • tudományos latin irresuscitabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | re- ‘újra, újjá’ | suscitabilis ‘felkelthető’ ← suscitare ‘felkelt, feléleszt’: su(b)s ‘(alulról) fel’ | citare ‘hív, idéz’

fenomenológiai szociológia

  • tudomány a társadalmi valóságot nem annak ok-okozati összefüggéseiben, hanem a róla alkotott emberi fogalmakban és képzetekben vizsgáló társadalomtudományi ág
  • lásd még: fenomenológia, szociológia

kontraktilis

  • orvosi összehúzódásra képes (szövet, szerv)
  • tudományos latin contractilis ‘ua.’, lásd még: kontrahál

hisztocita

  • biológia testszövethez tartozó sejt
  • tudományos latin histocyta ‘ua.’: lásd még: hiszto- | görög kütosz ‘üreg, cella, sejt’

locumtenens

kiejtése: lokumtenensz
  • történelem helytartó
  • történelem a király helyettese, nádor
  • középkori latin. ‘ua.’: locus ‘hely’ | tenere ‘tart’
  • lásd még: loco

monachális

kiejtése: monahhális
  • vallás szerzetesi
  • középkori latin monachalis ‘ua.’, lásd még: monachus

hematopoézis

  • orvosi a vérsejtek képződése és fejlődése
  • tudományos latin haematopoesis ‘ua.’: lásd még: hemato- | görög poiészisz ‘alakítás, alakulás’ ← poieó ‘alkot’